Több, mint egy bevonat – Minőség az alapoktól

Azt már kutatások is bizonyították, hogy otthonunk levegője sokkal szennyezettebb, mint a kinti levegő, mivel – zárt térről lévén szó – a levegő cserélődése korlátozott.

Allergiás tüneteket nem csak a poratka vagy a pollenek okozhatnak. Gyakran a lakás állandó tényezői szereznek kellemetlen pillanatokat a lakóknak.

Jellemzően tavasztól őszig tart a legkritikusabb allergiás időszak, amikor is a különféle növények pollenjei emberek ezreinek mindennapjait keserítik meg. Ugyan a tüsszögés és a szemviszketés beárnyékolják még a legszebb pillanatokat is, talán az ilyen allergiában szenvedők vannak a szerencsésebb helyzetben, hiszen számukra mindig véget ér ez az időszak. Olykor azonban a lakásban fellelhető káros méreganyagok váltanak ki allergiás reakciókat, ezeken változtatni pedig nem a legegyszerűbb feladat. Főleg akkor nem, ha olyan alapvető tényezőről van szó, mint a szoba falait fedő és színesítő falfesték.

Az otthon levegője szennyezettebb lehet:

Azt már kutatások is bizonyították, hogy otthonunk levegője sokkal szennyezettebb, mint a kinti levegő, mivel – zárt térről lévén szó – a levegő cserélődése korlátozott. Ráadásul a városi lakások esetében kintről is a szennyezett levegő jut be a beltérbe, így a lakás levegőjében bizonyos összetevők aránya húsz-harmincszor magasabb lehet, mint a kültéri, városi levegőben.

A problémákat azonban nemcsak ez okozhatja: a lakás berendezésekor felhasznált anyagok is mérgezhetik az ott lakókat. A legveszélyesebbeknek a falfestékek bizonyulnak, hiszen esetükben a káros kipárolgás még a száradást követően évekkel később is mérhető. Az így felszabaduló toxinok és az anyagok – például a formaldehid, vagy régi lakások esetében az ólom – komoly allergiás megbetegedést okozhatnak, ami szerencsétlenebb esetben asztmává is fajulhat.
Annak ellenére, hogy sok múlik a jól előkészített felületen és a festő precizitásán, alapvetően a festék összetevői befolyásolják, hogy milyen minőségű lesz a végeredmény. A káros anyagokkal teli festékek lassan eltűnnek a polcokról, helyükbe az egészségre és a környezetre egyaránt ártalmatlan termékek kerülnek.
Jól megfigyelhető tendencia a festékgyártásban, hogy az egészségre és környezetre káros anyagokat fokozatosan felváltják az egészség- és környezetkímélő anyagok. Ezen a téren az utóbbi tíz-húsz évben is óriási fejlődés történt. A húsz évvel ezelőtt használt káros pigmentek (mérgező ólom- és kromát pigmentek, kadmium pigmentek ), bizonyos töltőanyagok (azbeszt, szilikózis okozó porok) és bizonyos adalékok (PCP, szerves ónvegyületek, ólomszikkatívok) használata mára a jelentős európai festékgyártóknál teljesen megszűnt.

Jelenleg pedig a vizes és oldószeres festékekben használt illékony szerves anyagok (VOC) mennyiségének radikális csökkentésén dolgoznak a Sto kutató-fejlesztő laborok, hogy a festékek megfeleljenek a 2010-től érvényes európai környezetvédelmi szabályozásnak.

Hogy válassz helyesen festéket?

Festés előtt nem árt kicsit alaposabban odafigyelni a festékválasztásra – még a márka kiválasztását se bízd az eladóra. A festék spray-ket egyértelműen el kell felejtened, hiszen a legkárosabbak a környezetedre nézve, helyettük víz alapú vagy természetes festékeket keress, hiszen ezeknek nincs káros illóanyag-kibocsátásuk.

A legjobb allergénmentes festékek:

Az üzletekben az ólomtartalmú festékek szerencsére már évtizedek óta nincsenek jelen, a hagyományos termékek között pedig már kifejezetten allergénmentes, toxinokat nem párologtató típusok is elérhetők. Kémiailag csak minimális módosításokon esnek át. Korrigálhatók, és a közvélekedéssel ellentétben használatuk is gazdaságos.

Ha inkább a hagyományos festékek között keresgélnél, választhatod a StoColor Sil In festékét is, mely allergénmentes, semmilyen nehezen lebomló vegyületet, oldószert nem tartalmaz. Épületbiológiai szempontból a megfelelő lakótér levegője káros anyagoktól mentes, kellemesen ionizált és alacsony szén-dioxid- tartalmú.

Hazánkban az előírás szerint a friss levegővel való ellátottság minimuma 25 m3/h/fő, az ajánlott érték pedig 50 m3/h/fő, mivel az embernek nyugalmi állapotban 32 m3 friss levegőre van szüksége óránként. Nemcsak az ember által elhasznált oxigén, valamint a kibocsátott szén-dioxid és a vízgőz rontja a levegő minőségét, hanem az épület anyagainak és berendezéseinek a kibocsátása (emissziója) is.
Az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagok kibocsátása is jelentősen szennyezi a beltéri levegőt: az oldószerek, ragasztók, műanyagok lágyító anyagainak évtizedekig tartó kipárolgása, a faforgács lapok, farostlemezek és tapéták formaldehid kibocsátása jobb esetben „csak” allergiás reakciókat vált ki, rosszabb esetben komolyabb egészségkárosodást eredményez.

Falak felületkezelése:

Felületkezeléshez sokszor műgyanta diszperziós anyagokat használunk, melyek megakadályozzák a természetes páradiffúziót. Ezek az anyagok gyakran egészségre ártalmas adalékokat is tartalmaznak. A párazáró falfestékek a rosszul szellőztetett lakóhelyiségekben könnyen penészesedést okozhatnak, ezek káros élettani hatásai közismertek. A természetes alapanyagú – természetes gyanta, mész – falfestékek páraáteresztő képességük miatt képesek a nedvességet tárolni, és a szárazabb levegőjű időszakban leadni. Ilyen falfesték rendszer például az StoColor Climasan festék.

Forrás részben:  sto.com, life.hu